Kezeld úgy a rajz gyakorlást, mint egy edzést!

Mindnyájan ismerjük a dumát: ha egészségesek akarunk lenni, akkor célszerű legalább heti kétszer, minimum 30 percet intenzíven mozogni. S az a legjobb, ha ez beépül a rutinba, szinte automatikussá válik.

A rajzgyakorlás is hasonló elven működik. Ha elkezded beépíteni a napi, heti rutinodba, és fix feladatként kezeled, akkor talán könnyebb rávenni magadat. Kezdheted például azzal, hogy kijelölöd a helyét a naptáradban: mondjuk a kedd-csütörtököt dedikált rajzdélutánnak írod be.
Ilyenkor az elején az időmegkötés is sokat tud segíteni. Ha előtte lemeccseled magaddal, hogy mennyi az a max idő, amit be tudsz vállalni bármikor (pl. 10 perc rajz/nap vagy ilyenek), akkor biztos, hogy legalább valamit fogsz haladni. A lényeg, hogy olyan időablakot válassz, amit a legrosszabb hisztinapjaidon is tartani tudsz, legyen ez bármilyen kevés. Aztán ha túlléped ezt, az csak jó. (sokszor ilyenkor már flowba kerülsz és végül nem hagyod félbe a dolgot)

Fontos, hogy ebben a cikkben kizárólag a rajz gyakorlásáról lesz szó, vagyis készségfejlesztésről. Minden mást, ami mondjuk a művészi önkifejezésről szól, azt jó esetben amúgy is csinálod, mert élvezed, ahhoz nincs szükséged trükkökre.

Legyen edzésterved

Ha megvan a kijelölt időpontod, akkor még szükséged van egy célra. Fontos, hogy reális legyen az adott cél, és megfelelően definiált. Például a “rajzoljak jobban” nem elég egzakt. A “rajzoljak jobban sárkányokat”, na az már pontosabb. Ha megvan a cél, akkor tedd fel magadnak a kérdést: milyen készségek kellenek ehhez, milyen területeken kell fejlődnöm?

A sárkányos példánál maradva aránylag egyértelmű az út: ha ceruzával akarok megtanulni kvázi realisztikus sárkányt rajzolni, akkor az alap rajzkészségeken túl anatómiára lesz szükségem elsősorban. Mondjuk emlősök, hüllők, madarak vagy denevérek, esetleg lovak mélyebb megértésére. Mi erre a legjobb módszer? Mondjuk csonttan, koponyarajz, izomtan, négylábú állatok tanulmányrajza, attól függően mennyire akarok mélyre menni a témában. Ha ez is megvan akkor már tiszta a cél, és elkezdhetjük megtervezni az utat.

A következő lépés az utat alkalmakra bontani, “periodizálni”, ahogy edzéstervezésben mondanánk. Mik a fő mérföldkövek? Mik a rész-határidők? Hogy fog felépülni egy adott alkalom?

Itt érdemes pár szót ejteni a motivációról:

Nos, az nem lesz.

Általában ez tényleg olyan, mint az újévi gym-bro jelenség. Mert aki már járt edzőteremben, az tudja, hogy újévkor messzire kell kerülni 1-2 hétre a helyet, mert tele lesz lelkes újoncokkal, akik épp megfogadták, hogy “új év, új én”, és most úristen mennyire ki fogják gyúrni magukat. De nyugi, két hét múlva egy darab se lesz, és megint kényelmesen odaférsz majd a szokásos gépedhez.

Minden olyan cél, ami nem ad azonnali jutalmazást, az hasonlóan szokott működni.

Márpedig, ha mondjuk realisztikus sárkányt akarsz rajzolni nulláról, az az egy hónaptól három évig terjedő skálán bármennyi időt igénybe vehet függően attól, hogy honnan indulsz, és mennyire vagy tehetséges/következetes.

A motivációnál sokat segít, ha nem bízol benne, nem vársz rá. Inkább úgy gondolsz a rajz gyakorlásra, mint valami szokás, ami nem feltétlen kellemes, de meg kell csinálni. Mint a mosogatás.

Ha sikerült definiálni a fő mérföldköveket, és egy-egy alkalom felépítését, akkor nincs más hátra, mint nekiállni.

A példa kedvéért a fenti sárkányos történetre elképzelhető egy ilyen általános rajzos edzésterv:

Cél: könyvborító illusztráció megrendelésre, amin realisztikus sárkány van, ceruzarajz

Kiidulási pont: rajzoltam már többféle állatot, nem idegen az anatómia, de sárkányt még nem

• 1. hét: kutatás (tanulmányrajz előkészítése)

  • rokon állatokról képeket gyűjteni

  • sárkány ábrázolásokról képeket gyűjteni

  • póz és kompozíciós ötleteket gyűjteni

• 2. hét: tanulmányrajzok (a gyűjtés alapjá)

• 3. hét: tanulmányrajzok

• 4. hét: végleges rajz

  • tanulmányrajzok alapján vázlatozás, jóváhagyásos kör

  • végleges rajz, digitalizáció, leadás

Legyen ellenőrizhető

Az utolsó fontos pont a gyakorlással kapcsolatban a fejlődés ellenőrizhetősége. Ahogy az edzésnél is ajánlani szokták, hogy valamilyen paramétert mindenképp kövess nyomon (pl. súly, méretek, kalóriák, ismétlésszám), úgy a rajzolásnál is célszerű kijelölni ilyen összehasonlítási pontokat. Ezzel képes leszel figyelni, hogy jó irányba haladsz-e, és szükség szerint módosítani tudod a tervet.

Erre a legjobb módszer az edzésnapló vezetése. Vagyis jelen esetben a rajznapló. Ez lényegében egy célzott archívum, amiben rögzíted azt, hogy melyik alkalommal mit rajzoltál. Emellett számon tartod benne azt is, hogy az edzésterved mérföldköveihez képest hol állsz. Sokféle módon lehet ezt kivetelezni. Szerintem a legegyszerűbb egy drive mappát rendszeresíteni erre a célra, ahol egy doksiban leírod a terveket, illetve szöveges bejegyzésekkel és képekkel nyomon követed azokat. Emellett mérföldkövenként mappákba gyűjtöd a befotózott rajzokat, így amikor véget ér az adott projekt, akkor könnyen vissza tudod nézni, hogy pontosan milyen utat jártál be. Nameg social mediara is lesz mit postolni.

Természetesen ez egy viszonylag adminisztratív, száraz módszer, nyugodtan lazíts rajta úgy, ahogy neked szimpatikusabb. Például én szeretem a konkrét összehasonlíthatóságot: kijelölni “vizsgatételeket”, amik fix témák, és azokon keresztül követni nyomon a fejlődést. A sárkányos példánál maradva, ha az elején megrajzolsz egy tűzokádó sárkányt, majd x alkalom után ismét előveszed a témát, és megint elvégzed ugyanazt a feladatot, akkor viszonylag jól tudod ellenőrizni, hogy meddig jutottál ebben a dologban.

A legegyszerűbb rajz-napló a sketchbook.

Ha a részletesebb nyomonkövetést macerának érzed, akkor csak simán szentelj egy külön sketchbookot a témának: az első odalra felírod a rajzos edzéstervedet, még firkanthatsz mellé egy naptárat is, kijelölve a gyakorlás napjait. A többi oldalt pedig számozod/dátumozod, akár azt is felírod rá, hogy melyik mérföldkőhöz tartozik. Ennek az is az előnye, hogy bárhova magaddal tudod vinni, és könnyebben rögzül a rajz gyakorlás szokása, ha konkrét eseményhez (trigger) kapcsolódik. Idővel, amikor előveszed a sárkányos füzeted, az agyad reflexből sárkányrajzos üzemmódba vált.

Beszéljünk komolyan

Jó-jó, ez mind tök menő, de milyen témával érdemes foglalkozni? Mit éri meg rajzos edzéstervvé alakítani? -kérdezhetnéd jogosan.

Nos, erre az egyszerű válasz az, hogy bármit, ami éppen foglalkoztat, ebbe nem szolnék bele. Viszont egy olyan tanácsom azért lenne, hogy érdemes az adott projekted mellett a rajz alapjainak fejlesztésére is időt szánni, ennek gyakorlását is beépíteni az edzéstervedbe.

Nevezzük ezt mondjuk bemelegítésnek.

Ezek a gyakorlatok a szem-kéz koordináció fejlesztéséről szólnak, célszerű minden rajzolás előtt elvégezni őket.
Megjegyzés: Alapesetben a rajzolás során nyugodtan forgasd a lapot, viszont bemelegítésnél kérlek ne tedd. Ezek a feladatok pont abban segítenek, hogy kényelmetlen szögekből is tudj egyenest, ívet, stb. húzni rendesen. Ugyanez vonatkozik arra, amikor az egyenes vonalaknál a tábla/füzet szélét használod vezetőnek: normál esetben tök jó, bemelegítésnél inkább szabad kézzel dolgozz.

Izületi előkészítés

Csukló-könyék-váll átmozgatása

Végezz körzéseke, hajlításokat, gimnasztika gyakorlatokat. Különösen koncentrálva a csuklódra, könyöködre és vállatra. Párszor kinyithatod és ökölbe zárhatod a tenyeredet. Nekem néha az is segít, ha a hátamat átmozgatom. A lényeg, hogy belemegedjenek az izületek, és a lehető legkevesebb feszültség legyen bennük, mielőtt nekiállsz rajzolni.

Vonal-gyakorlatok

1. Párhuzamosok, merőlegesek húzása
   Húzz minél hosszabb párhuzmost vonalakat a lapodra függőlegesen, vízszintesen, majd átlósan is. (nyugodtan keresztezhetik egymást, nem kell, hogy szép legyen). A vonalminőségre figyelj, próbálj határozott, laza vonalakat létrehozni. Minél hosszabban húzd, ne forgasd a lapot.

2. Két ponton átmenő egyenesek

   Jelölj ki két pontot, és próbáld meg egyetlen egyenes vonallal összekötni úgy, hogy nem az egyik pontból indítod, de átmegy mindkét ponton. Ezután vegyél fel két újabb pontot, és próbáld meg megint.

3. Egy pontban metsző egyenesek

   Most egyetlen pontot jelölj ki a lapodon, és húzz egyenes vonalakat mindenféle szügben úgy, hogy átmenjenek a kijelölt ponton. Szintén törekedj arra, hogy minél hosszabb, folytonos vonalakkal dolgozz.

párhuzamosok, merőlegesek

két ponton átmenő egyenesek

egy pontban metsző egyenesek

3-4 ponton átmenő ívek

Jelölj ki a lapodon 3-4 pontot, és próbáld őket egy határozott, egyetlen vonallal meghúzott ívvel dinamikusan összekötni.

Ellipszis-gyakorlatok

1. Ellipszisek szabadon

   Rajzolj különböző méretű ellipsziseket a lapodra. Próbálj egyetlen, folyamatos vonallal dolgozni, kerüld a sarkokat (szilvamag ellipszis). Segithet, ha vonal meghúzása előtt körözöl a lap felett. Próbáld ki milyen érzés csuklóból, könyékből, vagy vállból (fix csuklóval, könyékkel) rajzolni!
   Ezután rajzold be a felezőjüket, és ellenőrizd le, hogy mennyire sikerültek szimmetrikusra.

2. Ellipszisek tengelyre

   Rajzolj egy egyenes tengelyt a lapodra, majd illessz rá különböző magasságú ellipsziseket! Törekedj arra, hogy itt is egyetlen vonallal dolgozz, és minél szimmetrikusabban.

3. Ellipszis létra

   Rajzolj egy téglalapot, és vízszintes vonalakkal oszd fel különböző magasságú részekre! Ezután rajzolj ellipsziseket ezekbe úgy, hogy szimmetrikusak legyenek és csak 4 ponton érjenek a kerethez.

szabad ellipszisek

egyetlen tengelyre fűzött ellipszisek

ellipszislétra

Bónusz gyakorlatok

A fenti gyakorlatokat bármikor kiegészítheted további feladatokkal, attól függően, hogy mi az, aminek a fejlesztésén épp dolgozol. Része lehet a bemelegítésnek például a perspektívikus ábrázolás gyakorlása, egy rövid színtanulmány, speedpaint, vagy akár ráhangolódást segítő szabad skiccelgetés.

A motivációs szendvics

Mint azt az elején hangsúlyoztam, a rendszeresség, következetesség a legfontosabb. A rajztanulás, főleg ha alapkészségekről van szó, elég repetitív, unalmas dolog tud lenni. Rengeteg órát kell kvázi eredmény nélkül a papír mellett töltened.

Ennek kicsit izgalmasabbá tételére jó módszer lehet a motivációs szendvics:

Fogd meg azt, ami unalmas, és nem akarod csinálni, és csapd hozzá valamihez, amit szívesen csinálsz, vagy egyébként is csinálnál.

Például egyébként is szoktál a buszon utazás közben skiccelgetni, saját munkákon melózni, de szeretnéd fejleszteni a vonalkezelésedet → illessz be egy bemelegítést a skiccelés elé. Mondjuk mindig amikor előveszed a füzetet, akkor két oldalt gyakorolsz, és csak utána foglalkozol azzal, amit amúgyis izginek tartasz.

Vagy kezelheted fordítva is: azt mondod magadnak, hogy csak akkor rajzolhatsz D&D karaktereket (pedig ha rajtad múlna, egész nap azt cisnálnád), ha előtte 10-15 percet töltesz karakterpózok skiccelésével fotóreferencia alapján.

A lényeg, hogy találj módot arra, hogy a “bemelegítést” ne traumaként, kötelező rosszként éld meg, hanem természetesen illeszkedjen a már meglévő rajzos rutinodba. Aztán hidd el, eltelik pár hónap, és az eredményeit is tapasztalni fogod.